Az építési ágazat jövedelmezősége igen alacsony, összességében az árbevétel-arányos nyereség mindössze 3-4 százalékos. A vállalkozások legtöbbjének nincs pénzügyi tartaléka, likviditási helyzete pedig egyenesen tragikus.

Mindezt súlyosbítja, hogy 2008 óta a kereskedelmi bankok az építőipari ágazatba tartozó cégek finanszírozását ítélik a legkockázatosabbnak. A pénztelenség és különösen a közbeszerzési piacon kialakult irreálisan alacsony árak sok esetben csökkentik a kivitelezés minőségét és olyan problémákhoz vezetnek amelyek jelentősen növelik a határidőket is.

A vállalkozások ugyanakkor sok esetben öngyilkos árversenyben vannak, amit csak bonyolít a nagyon kevés „fehéren” dolgozó – értesülésünk szerint szinte kizárólag külföldi – cég harca a fekete gazdasággal. A Világgazdaság információi szerint, amíg 2008-ban óránként 16 500 forint volt egy ötventonnás daru bérleti díja, ma már általában 10 500 forint az ajánlati ár.

 

Az az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) által az idei évre javasolt 2446 forintos rezsióradíjat a szakma egyes cégei is soknak tartották, mondván, annál olcsóbban is lehet dolgozni. Kérdés azonban, hogy sötétszürkén vagy fehéren? Ennek üzent hadat az ÉVOSZ, amikor az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmát javasolta. Irreálisan alacsony árnak minősül többek között az építőipari ágazati minimális rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készített ajánlat. Az alacsony jövedelmezőség és a kereslethiány miatt az építési vállalkozók saját erőből nem tudják előfinanszírozni a munkájukat. A kereskedelmi bankok jó ideje olyan kockázatosnak minősítik az építőipart, aminek következtében igen szigorú finanszírozási feltételeket szabnak, így a vállalkozások csak töredéke hitelképes.

Szerző: D. K

 

 

Zöld épületben környezettudatos életmód

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A környezetvédelem mindenki feladata. Az ABB tudatosan szembenéz ezzel a kihívással.

Az ABB elkötelezett a fenntartható fejlődés és az energiahatékony működés előmozdítása felé. Ez a szemlélet központi eleme mind a vállalat által nyújtott szolgáltatásoknak, illetve a központi iroda és raktárépület üzemeltetésnek. 2012-ben a vállalat főként energiahatékonysági szempontok által vezérelve költözött Közép Európa legzöldebb épületébe,a Skanska Green House-ba.

Azáltal, hogy az ABB munkatársai napi munkájukat egy LEED Platinum (energiahatékony és “zöld” épületek minősítési eljárása) előtanúsított irodaházban végezik, már önmagában jelentősen hozzájárulunk a környezeti hatások csökkentéséhez. Az irodaház valamennyi fejlesztési fázisában a legmodernebb műszaki megoldásokat és zöld technológiákat alkalmazták, hogy az épület „ökológiai lábnyomát” minimalizálják, az energiafelhasználást és a szénmonoxid kibocsátást csökkentsék. (1,93 tonna/év lesz a várható érték)

 

Az ABB szállította az épület energiaellátáshoz és elosztáshoz szükséges rendszert (középfeszültségű berendezések, transzformátorok, alelosztók). Emellett a teljes létesítményben telepített ABB KNX rendszer biztosítja az energiahatékony működés feltételeit (Például világítási és árnyékolástechnikai vezérlésekből adódó megtakarítások; fűtési/hűtési rendszer szabályozása / ablaknyitás függő engedélyezése-tiltása; állandó megvilágításra szabályozás; jelenlétfüggő világítás kapcsolás; jelenlétfüggő fűtés/hűtés szabályozás; világítási rendszerrel közösen vezérelt árnyékolástechnika / zsaluk stb.)

A hagyományos rendszerekhez képest a telepített KNX rendszer az épület világítási energia fogyasztását 32-35%-kal csökkenti. Emellett a fűtési/hűtési rendszerek üzeméből adódó energiafogyasztás 38-43%-kal csökkenthető.

.